Sopron története

Sopron Magyarország nyugati határa mellett fekszik, közel Ausztriához, hiszen Bécs alig 60 kilométerre található. Hazánk főváros 220 km-re fekszik a megyeszékhelytől, amely a Soproni-hegység és a Fertő-tó melletti Balfi-dombság között fekszik. A lakosság a legutóbbi népszámlálás alapján 62 ezer főre tehető.

Ebből a cikkből kiderül Sopron története.

Sopron története a kezdetekben

Sopron története egészen az őskorig nyúlik vissza. A város a leletek alapján már ekkor is lakott volt. A római korban még Scarbantia településnek nevezték, amelynek fóruma a mai Fő tér helyén volt. A népvándorláskor azonban romvárossá vált, a mai Sopron csak a honfoglalást követően alakult ki.

Sopron története a IX. század után

Ebben az időszakban a városfalat kiegészítették, majd nem sokkal később felépült Sopronban a vár is. Az eköré épült település csak a XIV. századot követően vált várossá. A mai megyeszékhely a legfontosabb nagyvárosok közé emelkedett, amelynek növekedését a háborúk sem gátolták meg. A törökök az 1500-as években természetesen ezt is felforgatták, ám még akkor sem került a kezük alá. A már megszállt területekről sokan érkeztek Sopronba, amelynek feladata az európai kultúra befogadása és közvetítése volt a három részre szakadt ország felé. Négy országgyűlést is tartottak a településen 1553 és 1681 között.

Az 1676-os tűzvész

Ez az év borzalmas volt a város számára. Tűzvész pusztított, amelyben a település nagy része leégett. Köztük volt a Városháza és a Tűztorony is. Nem csak a belvárosban pusztított a tűz, hanem a külváros is a lángok martalékává vált. A régi épületeket nem tudták megmenteni, így ezek helyére barokk építményeket emeltek. Ekkor építették újjá a Tűztornyot, amelynek nagy részét önerőből oldották meg.

Sopron története az újjáépítést követően

Gróf Széchenyi István kérésére megépült a Dunántúl első vasútvonala, amely Sopront kötötte össze Bécsújhellyel és az osztrák fővárossal. A várost a szabadságharcban szinte azonnal megszállták a katonák, majd ezt követően a Dunántúl legfontosabb igazgatási helyszíne lett. Folyamatosan fejlődött egészen a XX. század elejéig.

A trianoni békeszerződés után népszavazással döntöttek arról, hogy a város és a körülötte lévő települések melyik országhoz tartozzanak. A helyiek Magyarország mellett tették le a voksukat, ezért nevezik a mai napig a leghűségesebb városnak. A helyiek büszkék arra, hogy ehhez az országhoz tartoznak a mai napig.

A II. világháború és az azt követő időszak

Sopron sokat szenvedett a háború alatt, hiszen több légitámadás is érte azt. 1945-ben a németek nagy részét kitelepítették, majd 1950-ben megszűnt, mint megyeszékhely. Az 1960 és az 1970-es években műemlékvédelmi munkálatok folytak, amiért 1975-ben megkapta a Műemlékvédelmi Európa Díjat is.

41 év után 1991-ben ismét megyei jogú várossá vált. Ennek hatására számos fejlesztés zajlott. Iskolákat és óvodákat nyitottak és újítottak fel, de itt található az ország egyetlen olyan egyeteme, ahol erdőmérnöki tanulmányokat lehet folytatni. Természetesen van pedagógiai és közgazdasági kar is.

Sopronban számos barokk épület maradt fent az utókornak. Itt található a már említett Tűztorony, de az idelátogatóknak lehetőségük van megtekinteni továbbá a Scarbantia emlékeket, a Petőfi Színházat, a Kecske-templomot, a Károly-kilátót, a Liszt Ferenc Kulturális- és Konferencia Központot és a Taródi várat egyaránt. A városban minden évben megrendezésre kerül a Soproni Ünnepi Hetek és a Soproni Tavaszi Napok is.

Be the first to comment

Leave a Reply

Your email address will not be published.


*